Az Alfa Romeo TCT automata sebességváltó hatékonyság és teljesítmény vonatkozásában éllovasnak számít a kategóriájában

A legújabb generációs Alfa TCT dupla száraz kuplungos automataváltó teljesítmény, üzemanyag-fogyasztás és károsanyag-kibocsátás vonatkozásában éllovasnak számít a kategóriájában. Az új erőátviteli rendszer a Giuliettában a 170LE-s, 1,4 literes TB MultiAir és a 170LE-s 2,0 JTDM motorokkal rendelhető. Ez az innovatív megoldás a hagyományos automata sebességváltókhoz képest magasabb vezetési komfortot és sportosabb érzést, ugyanakkor jobb hatékonyságot és alacsonyabb fogyasztást szavatol.

A Giulietta Alfa TCT sebességváltóval és 170LE-s 1,4 literes TB MultiAir motorral szerelt kivitele kimagasló menetteljesítményekre képes, mindazonáltal jobb üzemanyag-fogyasztást és károsanyag-kibocsátást eredményez: 218 km/h végsebesség, 7,7 másodperces gyorsulás álló helyzetből 100 km/órára, mindössze 5,2 l/100 km vegyes ciklusú átlagfogyasztás, és 121 g/km CO2,-kibocsátás. Ezeknek az adatoknak köszönhetően a Giulietta a legkörnyezetbarátabb és leghatékonyabb benzines kompakt jelenleg a piacon, ráadásul a konkurens modellek kézi sebességváltóval árult változataival is felveheti a versenyt teljesítmény tekintetében.

A 170LE-s, 2,0 literes JTDM dízelmotorral hajtott modell szintén figyelemre méltó értékekkel büszkélkedhet. Az ugyanolyan motorizáltságú, de kézi sebességváltóval felszerelt kivitelhez képest jobb jellemzőkkel rendelkezik: álló helyzetből nyolc másodperc helyett 7,9 másodperc alatt gyorsul 100 km/órára, az átlagfogyasztás pedig (vegyes ciklus szerint) 4,7-ről 4,5 literre csökken száz kilométerenként, míg a CO2,-kibocsátás a kategóriában páratlanul jó, 119 g/km (korábban 124 g/km).

Ami az Alfa TCT sebességváltó működésének részleteit illeti, a rendszer maximális mértékben együttműködik a jármű alrendszereivel. A lehető legjobb menetteljesítmények érdekében – az útviszonyoktól, illetve a vezető utasításaitól függően – a váltó együttműködik az Alfa DNA programválasztóval, a fékrendszerrel, a motorvezérléssel, valamint az autó menetstabilizáló rendszerével. Mivel a központi processzor ezeket a paramétereket rendkívül gyorsan feldolgozza villámgyorsan képes meghatározni a fokozatváltások gyorsaságát, és befolyásolni a hajtási nyomaték mértékét kis tapadású útfelületen. Az új Alfa TCT sebességváltó működési elvét tekintve két, párhuzamosan elhelyezett sebességváltóból áll, amelyek külön-külön tengelykapcsolót kaptak. Így az egyik váltóegység már akkor kiválaszthatja és előkészítheti a soron következő sebességfokozatot, amikor az előző fokozat még aktív. Ezáltal a tulajdonképpeni sebességváltás nem áll másból, mint a két tengelykapcsoló egyszerű, fokozatos cseréjéből, ami folyamatos erőátvitelt, valamint szakadatlan vonóerőt jelent. Ez a megoldás a hagyományos (nyomatékváltóval ellátott) automata váltókét jóval meghaladó vezetési komfortot és sportos érzetet nyújt. Ezt szolgálja a rövidebb váltási idő, a manuális vagy automata üzemmód közötti váltás lehetősége, illetve a fokozatváltás közben szinte egyáltalán nem csökkenő vonóerő. Ezen kívül a rendszer olcsóbban üzemeltethető, az üzemanyag-megtakarítás pedig egy hagyományos, hidraulikus automata váltóhoz képest akár a tíz százalékot is elérheti, részben a Start&Stop rendszer párhuzamos alkalmazásának köszönhetően.

Az új Alfa TCT további jellegzetessége a széles körű alkalmazhatóság, amelyet komponensei kompakt méretének, valamint az alkalmazott dupla kuplungnak köszönhet (minden automataváltó-típus közül ez a fajta tengelykapcsoló biztosítja a leghatékonyabb üzemanyag-felhasználást). Ha a száraz kuplungos megoldást összehasonlítjuk az olajban fürdő kuplungokkal, azt mondhatjuk, hogy az előbbieknél kizárólag a fokozatváltás csúsztatási fázisában, valamint gyorsítás közben jelentkezik energiaveszteség, míg a „nedves” tengelykapcsolóknál, amelyek folyamatosan olajban fürdenek, a viszkózus súrlódás miatt inaktív helyzetben is fellépnek olyan veszteségek, mint a hagyományos automata sebességváltóknál. Ráadásul utóbbiaknak állandó, olajos kényszerhűtésre van szükségük, márpedig az erre szolgáló (a száraz kuplungoknál nem szükséges) olajszivattyú meghajtása folyamatos energiaveszteséget jelent.

Ezen kívül egy olajban fürdő hagyományos automata sebességváltónak mintegy 4,8 literrel több váltóolajra van szüksége, mint egy száraz kuplungos egységnek, pontosan a tengelykapcsoló hűtési igénye miatt, ez pedig a nagyobb tömeg és az intenzívebb folyadéksúrlódás miatt további energiaveszteséget eredményez. Ha mindezen hatásokat összegezzük, kiderül, hogy a száraz tengelykapcsoló az üzemanyag-fogyasztás tekintetében hozzávetőlegesen hat százalékkal jobb hatásfokú, mint egy hagyományos tengelykapcsoló. Végül, de nem utolsósorban a száraz kuplung olcsóbban üzemeltethető és könnyebb karbantartani.