51. Mihálkovics Kupa

Magyar vitorlás sport

Hazánkban az 1920-as évek második felében indult robbanásszerű fejlődésnek a sport. Szaporodtak az egyesületek, velük együtt a hajók, megkezdődtek a rendszeres versenyek. 1928-ban már indultak magyar vitorlázók az Amszetrdami Olimpián is. A versenyek iránti növekvő igény, a vitorlás egyesületek erősödése, a hajóosztálypolitika szervezésének szükséglete, valamint a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének szükségszerűsége 1929-ben életre hívta a Magyar Vitorlás és Yacht Szövetséget. A szövetség öt vitorlás klub, a Királyi Magyar Yacht Club, a Balatoni Yacht Club, a Magyar Athletikai Club, a Keszthelyi Yacht Club, illetve a Velencei-tavi Vitorlás Yacht Club részvételével alakult meg.

1932-ben dr. Ugron Gábor lett a magyar szövetség elnöke. A következő tíz évben a magyar vitorlás sportot máig meghatározó, az európai vitorlázásban élenjáró programok indultak el. Akkoriban épültek a Balatonon a klasszikus vitorlásflották, felvirágzott a versenyélet. Akkor szervezték az első Kékszalagot, Csillagtúrát, rendszeressé váltak a nemzeti bajnokságok. 1933-ban a Balatonon rendezték a sportág történetének első Európa-bajnokságát. 1937-ben a magyar vitorlázók főszerepet játszottak az Európai Vitorlás Szövetség megalakításában is.

Ma az MVSZ-be tartozó egyesületek tagjai közül közel négyezren váltanak ki évi rendszerességgel versenyengedélyt. Magyarország tavain a tagegyesületek évente összesen több mint kétszáz vitorlás versenyt rendeznek. A versenyzők 50-55 különböző kategóriában, hajóosztályokban mérkőzhetnek az országos bajnoki címekért.

A magyar vitorlázás aktívan kapcsolódik a nemzetközi versenyélethez is. A Balatonon évente négy-hat alkalommal kerül sor különféle hajóosztályokban világ és Európa-bajnokságokra, Európa Kupa futamokra. Az olimpiai hajóosztályokban pedig legsikeresebb versenyzőink kvalifikálják magukat az ötkarikás játékokra, ahol egyre sikeresebbek: Berecz Zsombor finn dingiben, Érdi Mári pedig Laser Radialban futamgyőzelemmel is büszkélkedhetett a riói olimpián. 

A Mihálkovics kupáról

A versenyt Mihálkovics Tivadarról nevezték el, aki 1877-ben, Győrben Némethy Ernővel megalakította a Győri Csónakázó Egyletet, melynek titkára volt. Ezt követően Balatonfüreden 1892-ben megalakította a Magyar Csónakázó Szövetséget, melynek szintén elnöke volt. Később Alsóőrsön vásárolt birtokot, túlnyomórészt saját költségén kialakította a strandfürdőt, bemenő hidakat készíttetett. Emléktábláját 1985-ben Balatonfüreden (Némethy Ernőével együtt) az egykori Vitorlás Presszó falán avatták fel. Alsóőrsön utca viseli nevét, valamint Az ÁFI SK – és jogelődei – 1968 óta rendezte meg változatlan formában a Mihálkovics Tivadarról elnevezett két futamos túraversenyt, melynek örökös vándordíj kupája a nagyszerű sportember emlékét őrzi.

Az idei versenyt az Alfa Romeo is támogatta. Az 51. Mihálkovics Kupa keretein belül először rendezték meg az Alfa Romeo Speed Race katamarán versenyt, ahol az időjárás miatt a szombati versenynapot egy többtestű hajó sem vállalta, de vasárnap megérkezett az Opel Fifty-fifty, valamint megcsodálhattuk a pénteken vízre bocsátott RSM2 katamaránt is. A Mihálkovics Alfa Romeo Speed Race győztese a Fifty-fifty lett, így a verseny történetében elsőként vehették át az idén alapított karbon kupát.